Videózni is a Facebookon fogunk?
2015-01-12A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt a Facebooknál
2015-02-105 globális trend, amire érdemes odafigyelni idén
Az elmúlt években a technológia gyors fejlődése és a dolgok internete jelentős változásokat indított el a reklám és a marketing világában is. Ahogy egyre több készüléket használunk tartalomfogyasztásra, egyre nehezebb mérni a kampányok eredményét. A fizetett hirdetések mellett/helyett a márkák igyekeznek saját tartalmakkal saját közönséget építeni. A fogyasztókat már ritkán éri el a reklámzaj, egyedi, inspiráló tartalmat várnak el.
Glokalizáció
Miközben a világmárkák vad központosításba kezdtek, a marketing stratégiában egyre fontosabb a lokalizáció, a helyi ismeretek és kultúra beépítése a kommunikációba. A legtöbb világmárkának jó esetben is csak regionális marketingközpontjai vannak, és nagy, központosított ügynökségekkel dolgoznak világméretű kampányokon. Eközben a fogyasztók egyre inkább elutasítják a homogenizálást, egyedi, személyre szóló üzenetekre vágynak.
Amikor a Procter & Gamble bevezette a Pampers márkát Japánban, egy repülő gólyát tett a csomagolásra, ami igencsak összezavarta az ázsiai fogyasztókat, az ő kultúrájukban ugyanis nem ismeretes ez a szimbólum. Sokszor egy New York-i vagy londoni irodában döntik el, hogy mi fog működni Csehországban, és nem meglepő, hogy gyakran nem lesz igazuk.
Nincs több süti
Egyre nehezebben követhető a fogyasztók útja a márkával való találkozástól a vásárlásig. A hagyományos cookie-k ideje kezd lejárni; Eric Johnson, a Facebook Atlas vezetője szerint az online vásárlások 40%-a nem ugyanazon a készüléken fejeződik be, amin elkezdődik. Egy vásárló okostelefonról kinézi, tableten utánaolvas és számítógépen megvásárol egy termékeket.
Erősödő tartalommarketing
Saját blog, saját magazin, saját csatorna, saját tartalommarketing. A fizetett hirdetések egyre nagyobb mértékben egészülnek ki saját közönséget építő márkázott tartalmakkal, csatornákkal. Az Airbnb például saját magazint adott ki (https://www.airbnb.com/pineapple), a Microsoft elindította a Microsoft Stories-t , az Apple pedig egy hallássérült utazó, Chérie King kalandjait mutatja be videókon, képeken és a közösségi médián keresztül.
A szofisztikált fogyasztó
A fogyasztók részéről egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a márkák ne csak divatosak és olcsók legyenek, hanem okosak is. A hatalmas reklámdömpingben az egyszerű, érdektelen, öncélú üzenetek egyre nehezebben érik el az emberek emelkedő ingerküszöbét.
A luxusmárkák régóta szoros kapcsolatot ápolnak a művészettel, de az elmúlt időkben többek között az olcsó fast-fashion brandek is „okos” együttműködésekbe kezdtek – a H&M például Jeff Koons amerikai művésszel. A szakemberek szerint mindez annak köszönhető, hogy a tömeges fogyasztói rétegek is egyre magasabb elvárásokkal fordulnak a hétköznapi márkák felé: inspirációra vágynak és arra, hogy kizökkentsék őket a komfort zónájukból.
Digitális magaskultúra
Egyre több kulturális intézmény használja tudatosan a digitális technológiákat, hogy kapcsolatot teremtsen közönségével. Van már opera élő streammel, múzeumi kampány a Snapchattel, vagy Google Art Project, ahol gyűjteményeik legkiemelkedőbb darabjait mutathatják be a művészeti intézmények. Ezzel együtt a művészet is beemelte témái közé a digitális világot, egyre több alkotó foglalkozik az új technológiák társadalmi hatásaival (érdemes például megnézni a Capa központ Kép és képtelenség című kiállítását.
Mindez azért érdekes, mert a digitális technológia széles tömegek számára teszi elérhetővé és emberközelivé a korábban csak egy szűk réteg privilégiumának számító magaskultúrát.