Dr. Gődény György patikus ámokfutása a magyar médiában
A leghallgatottabb reggeli rádiós műsor után a televízióban vitatkozott egymással a „vírusszkeptikus” és a tudományos oldal. Annyira örülök ennek, mintha a NASA főmérnökét Pataky Attilával ültetnék le, hogy a földönkívüliekről diskuráljanak. Jó ez így nekünk?
Hinni sok mindenben lehet. Például ufókban, homeopátiában, horoszkópban és tenyérjóslásban, vagy éppen abban, hogy a koronavírus egy nemzetközi összeesküvés eredménye, a maszkviselés pedig beteggé teszi a gyerekeket.
Nem szokás ugyanakkor meghívni egy műsorba egy jóst, aki kávézaccból fogja megítélni a gazdasági fejlődés mértékét és mellé a pénzügyminisztert. Nem szokás közös interjút készíteni a helyi gyógyító sámánnal, a fényevővel és a tisztiorvosi szolgálat vezetőjével. Vagy ha igen, akkor ezt a műsort szilveszteri kabarénak hívják, és mindenkinek énekelnie kell.
Dr. Gődény György patikus először a Rádió 1-en, az ország leghallgatottabb rádiós műsorában, a Balázsékban vitatkozhatott Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával. Ezután az ATV hívta meg őket, Gődény oldalán dr. Tamasi József belgyógyász, természetgyógyásszal (akitől a Magyar Orvosi Kamara Gődény mellett szintén hivatalosan elhatárolódott), valamint Boldogkői oldalán dr. Falus Ferenc tüdőgyógyásszal, volt tiszti főorvossal.
Ezzel a két interjúval a „vírusszkeptikus” oldal jelentős médiamegjelenéshez jutott, és alkalma nyílt arra, hogy megossza mindenkivel nézeteit.
Gődény pedig mindeközben úgy viszonyul Boldogkőihez mint mondjuk egy vidéki az egyszeri autószerelő a Tesla főmérnökéhez, akiknek az a feladatuk, hogy az elektromos autózás jövőjéről vitatkozzanak. (Vagy valami hasonló, mindenki legyen szíves ideképzelni egy számára testhezálló példát.) Aki nem érti a súlycsoportbeli különbséget a mezei patikus és temérdek tudományos publikációval rendelkező kutató között, az elsőként ezen gondolkodjon el.
Boldogkőinek egyébként soha nem jutna eszébe vitatkozni Gődénnyel, egyszerűen mert nincsenek egy szinten. Lehet egy óvodással perlekedni azon, hogy a fagyi egészséges-e, de a meggyőzhetetlen gyermek prekoncepcióit nem fogjuk megdönteni. Marad tehát a végső érv: nem kapsz több gombócot és kész.
Az ATV-interjú során látszik is, hogy Boldogkői szívesen a térdére fektetné Gődényt, hogy kiverje egy kicsit belőle a tudománytalanságot, csak hát egyrészt ez nehéz mutatvány lenne az amatőr testépítővel szemben, meg hát a fenekelés nem is tartozik manapság a tudományos kutatók eszköztárába. Olyan lesz így a szituáció, mintha a fagyiért nyaggató gyereket a kamerák kereszttüzében kellene intelligens módon meggyőznie az anyukának arról, hogy inkább egyen brokkolit. Nonszensz.
Miért vállalja akkor?
Mert muszáj. Mert életeket szeretne megóvni. Mert olyan világot élünk, ahol az emberek szentül tudnak hinni a legnagyobb baromságokban is, a törvényhozás pedig egyszerűen nem teljesíti jól azt a feladatát, hogy ezektől megóvja az embereket. Boldogkőinek a saját erkölcsi mércéje szerint vállalnia kell a megjelenéseket, mert ha egyetlen plusz embert megment, azzal tett valamit a társadalomért.
A médiának pedig hatalmas a felelőssége abban, hogy egy járványhelyzetben milyen „szakértőket” ültet le egymással beszélgetni – pláne úgy, hogy az eseményre két héttel azután kerül sor, hogy Gődénytől a Magyar Orvosi Kamara nyilvános sajtóközleményben már elhatárolódott.
Az újságírónak is megkerülhetetlen a szerepe. Az ő feladata, hogy a forrás hitelességét megfelelően megítélje, és a vizsgálat eredményének fényében engedjen teret az adott véleménynek. Meg kell ezt tennie még egy bulvár-rádióműsor szerkesztőjének is, három poén és két nyereményjáték között. Én pedig mérges vagyok, mert nem lenne szabad egyenrangúvá tenni a tudománytalanságot a tudományossággal. Nem lehet mindenkit egy asztalhoz ültetni, még békeidőben sem, de egy világjárvány közepén semmiképpen.
Tessék jobban odafigyelni a hitelesség kérdésére, és az újságírói tevékenységgel a közérdeket is szolgálni! Gődény nélkül pont kétszer annyi műsoridő jut majd az értelmes munkára. Köszönöm szépen előre is.
A hozzászólásokat ennél a bejegyzésnél már lezártuk, a korábbi hozzászólások a lap alján olvashatóak.
12 Comments
Bevallom, óvtam BZS-t a „vitától”. Tartottam az „ostobák” indirekt legitimációjától. Szererencsére gondolkodó és „halló” értelmes embernek nyilvánvaló az eredmény, Gődény és a természetgyógyász betlije.
Minden szavaddal egyetértek!
Azért konstruktív kritikát lehet mondani Boldogkői Zsoltról is ..
> Boldogkőinek a saját erkölcsi mércéje szerint
A „Tudomány”[1] és a „Tudomány-Kommunikáció”[2] két különböző dolog ..
Míg az elsőben valószínüleg jó Boldogkői, a másodikban[2] van mit fejlődnie.
Ebben a vitában kulturális harcról is szó van ..
Ki mennyire hiteles az adott célcsoport számára … annyira meggyőző ..
Vajon releváns-e egy olyan ember véleménye, aki már rengeteg polarizált témában kifejtette a véleményét ?
( Lásd Boldogkői: Ateizmussal, Vallással, Természetgyógyászattal kapcsolatos dühös vélemény cikkeit )
És ha ezt a területet is az oltás kommunikációhoz hasonlítjuk …
akkor nem szerencsés, hogy Boldogkői sok polarizált témában hangadó és itt is engedik megszólalni – felkészítés nélkül.
mert ott tény, hogy kontraproduktív lehet a rossz kommunikáció.
Amiben Boldogkőinek erősítenie kellene – az az empátia … anélkül sose lesz meggyőző .. és hiteles.
http://www.culturalcognition.net/the-vaccine-science-communicat/
„Also ill-advised is a popular trope that links resistance to childhood vaccination
with disbelief in evolution and doubt of climate change as instances of public “distrust
in science.” Critics of mandatory vaccination are small in number and their hostility to vaccines is generally unshared by the majority of the population. Positions on evolution and climate change, by contrast, are highly
charged symbols for large cultural groups. Filling poplular discourse with the claim that childhood vaccination is part of the same package of partisan stances as these issues (16) needlessly risks provoking the
same cultural cognition dynamics that impeded reasoned public engagement with the HPV vaccine.
Empirically uniformed and counterproductive risk communication is the inevitable by-product of the absence of a systematic, evidence-based alternative. Decades of study show that the sources of public controversy over decision-relevant science are numerous and diverse. There is, however, a single factor that connects them: The failure of democratic societies to use scientific knowledge to protect the science communication environment
from influences that prevent citizens from recognizing that decision-relevant science contributes to their well-being.”
Én végigkövettem az összes írást és az össz videót, amit dr Gődény felrakott az oldalára, meg Lenkei doktorét is.. nincs egy mondatuk sem, ami nem lenne logikus és nem lenne hiteles.. szépen megmagyarázzák a vírusok és a baktériumok szerepét a világban.. én azóta nem félek egy vírustól és egy baktériumtól sem.. érdemes meghallgatni mindent, amit mondanak..
Balázsékat szoktam hallgatni reggelente. Szórakoztatnak. Szeretem, hogy néha bedobnak egy-egy megosztó témát még akkor is, ha nyilván “öncélú”, és a szórakoztatáson túl a gazdasági érdek erősen beleszól a témaválasztásba. Nem voltam azonban cseppet sem boldog, amikor egyik reggel a Gődény vs Boldogkői összecsapásra ébredtem. Sokszor hangoztatta a 3 fiú a reggeli adások során a szakmai felelősséget néhány témával kapcsolatban, amit nem vállaltak be, de aznap reggel, ezt a teljesen felülírta valami érthetetlen indok. Sajnáltam szegény Boldogkőit. A hangján átütött a fájdalom. Úgy érezhette magát, mint Ford Fairlane, amikor Zuzuval beszélgetett: “ Zuzuval társalogni olyan volt, mint sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas.” Az is biztos sajnos, hogy nem Boldogkői a legjobb vitapartner Gődénynek. A szakmai tudása kétségtelen, de ha a Gődénnyel szembenálló (remélem többségi) oldalt kell képviselni, ne ő tegye, mert veszítünk.
Innen látszik, hogy ki nézi azt, hogy ki mondja, és azt, hogy mit mond.
Mert a dadogó, állandóan okoskodó doktorok sokkal jobbak voltak?
Egy a lényeg itt is, ahogy nézem.
Ha valaki nem szimpatikus, nem azt mondja, amit hallani akarunk, akkor már egy gazember.
De ne felejtsétek. A negatív reklám is reklám. Biztos örül, hogy foglalkoztok vele.
Ezt a cikket ki irta? Te jó èg….
DR. Gödèny teljesen porig alázta a nagy MTA doktorait…
Láttam a műsort, és vak az aki nem làtja mi folyik itt, a nagy doktorok csak ugatni, meg hebegni habogni tudtak nah meg persze szemèlyeskedni. Dr. Gödèny György kètelkedni mert és ezt elmondja a világnak, a hatalom pedig lejárató kampànyokkal próbàlja lejàratni.
Aki ezt a cikket irta üzenem, hogy csúnya dolog így lejàratni egy embert ártatlanul. A gyülölet kampány az megy…mikor fog menni az eggyetèrtès, és kompromisszum?
Nem patikus, vegzett gogyszeresz, ami szinten orvosi egyetemet jelent. A ” virologus szakkertok” nekem a Nogradi Gyorgyot juttatjak eszembe, mint ” kozel kelet, tavol kelet stb szakertot, akit jol tart es penzel a hatalom, mert kiszolgaljak az erdekeit. Az embereknek eleguk van a felellemkeltesbol,panikhangulatbol, maszkoltatasbol! Ez nem jarvany, ez politkiai hatalomfitogtatas!
Kedves Tibor,
Talán meglepő, de Boldogkői és Gődény sem orvos. Egyikük sem.
Boldogkői biológus, Gődény pedig gyógyszerész, a doktori címet ehhez az alapvégzettséghez kapta, úgy, mint a jogászok.
Boldogkői tudományos fokozata kisdoktor, nagydoktor, az MTA doktora. Gődénynek nincs tudományos fokozata.
Boldogkői tudományos publikációinak száma 100 felett van. Gődénynek nincs (tudomásom szerint) tudományos publikációja.
De a legizgalmasabb talán mégis a foglalkozásuk összehasonlítása.
Boldogkői (többek között) a vírusok működését kutatja. Gődény pedig egy patikában (többek között) vitaminokat, fájdalomcsillapítót és ragtapaszt árul.
És természetesen mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy Gődénynek ne lehetne igaza. Önre bízom, hogy a fenti információkat hogyan értékeli.
Vitázó
Nem láttam a műsort csak általában írok.
Szerintem az a legjobb ha ütköznek a vélemények , ha mindig csak az egyiket halljuk a hiteles is propagandának tűnik. Egy új típusú vírusnál mindkét oldalról hallottunk már túlzásokat, a legjobb ha egy nyílvános vitában megütköznek és mindketten felhagynak a túlzásokkal. A legrosszabb műsorok azok, ahol az egy oldalon állók beszélgetnek a másik oldalról. Nagyon örülök, amikor mindkét fél elég bátor, hogy egy nyilvános vitában védje meg álláspontját.
Nem tetszett a cikk. Ironikus, valosagtol elrugaszkodott, nem objektiv iromany.
Ez az ember, az ugynevezett „virustagado” Dr. Gődeny tobbet tesz a te es a gyerekeid szabadsagaert, mint barki mas. Ő orvosok hangjat tovabbitja elfogulatlanul.
Kozlom: A szolasszabadsag a Demokracia resze. Ha te ezt nem fogadod el, Te a Demokracia ellen vagy. A szolasszabadsag es velemeny szabadsag mindenkit megillet. Kulonosen azt, aki professzorok, genetikusok, NOBEL DIJASOK UZENETEIT KOZLI.
Dr. Gődény nem orvos. A szólásszabadság egészen addig a demokrácia része, amíg nem veszélyeztet vagy öl meg másokat. Ezért is született meg ez a cikk.
A professzorok és genetikusok egyébként el tudják mondani a saját véleményüket, ha teret engedünk nekik. Azért, mert valaki elolvasott egy tanulmányt, nem lett ugyanolyan felkészült, mint az adott tanulmány szerzője. Persze, hogy a gyógyszerész is el tudja olvasni a virológusok tanulmányait, de nagy kérdés, hogy hány darabot olvas el, és utána helyesen értelmezi-e azokat.