Többször randiznak a közösségi média felhasználók

Legalábbis Amerikában. Többek között ez derül ki a Nielsen piackutató legfrissebb jelentéséből. No meg az, hogy a tipikus felhasználó felsőfokú végzettségű fiatal nő.

Most már egyértelműen a közösségi felületek és a blogok dominálják az amerikaiak interneten eltöltött idejét, amiből közel 23% -ot töltenek ezeken az oldalakon, és ennek az időnek a nagy részét természetesen a Facebook előtt. Ha a tipikus közösségi média felhasználót próbáljuk meg lelki szemeink előtt elképzelni, biztos van olyan, aki egy geek típusú karaktert lát, aki a valódi szociális interakciókat így próbálja meg pótolni. De ez nem így van. Lássuk milyen is ő valójában: nővel van dolgunk, a 18 és 34 év közötti korosztályból, aki felsőfokú végzettségű és nagyobb valószínűséggel ázsiai felmenőkkel is rendelkezik, ráadásul egy-egy randira is kapható. Nem egy tipikus kocka.

Közösségi hosszú farok

A csontig rágott, bár kétségtelenül igaz hosszú farok teóriát a közösségi oldalak esetében is elő lehet húzni a cilinderből. A televízió tematikus csatornáihoz hasonlóan a kisebb látogatottságú oldalak jobban körülhatárolható célcsoportokkal jellemezhetők. Jó példa tinédzserek internetes aktivitásának szemügyre vétele. A marketingeseknek mindig is fejfájást okozott, hogy miként lehetne elérni a tizenéveseket, hogy azt érezzék, nekik szól az üzenet.  Az Egyesült Államokban a tinik szép számmal megtalálhatók a kisebb látogatottságú oldalakon, így az agonizáló MySapce-en illetve a viharos gyorsasággal szárba szökkenő mikroblog szolgáltatón, a Tumblr-en. Nálunk pedig a Twittert lehet tekinteni a tinédzserek óriási chatszobájának és játszóterének, ahol a klasszikus marketingeszközök nem nagyon, a buta marketing pedig egyáltalán nem működik.

A marketing gépezet fő fogaskereke is lehet

Jó hír a márkáknak (bár ezt bizonyára ők is tudják), hogy népszerűségük már a klasszikusan rajongásra optimalizált hírességekkel is vetekszik. Sőt minden második aktív közösségi felhasználó követ valamilyen márkát, ezzel szemben „csak” minden harmadik valamelyik hírességet. Nem mellékesen sokat is költekeznek ezek a felhasználók, legfőképpen ruhákra. Ha durva módon levetítjük ezt az insightot itthonra, akkor Fluor Tomival, a közösségi média tinihősével bizony jó vásárt csinált az Adidas. A web 2.0, a közösségi média és a behálózottság elterjedésével sok internetes megmondó ember két sikerágazatra volt hajlamos keresztet vetni. Ez a zeneipar és a TV. A rossz hír számukra az, hogy a behálózott közösségi média felhasználó nemhogy lényegesen többet költ zenére, de még a TV programokról is megvan a véleménye, amit meg is oszt. A médiafogyasztás sokrétű és sokszor párhuzamos lett, ezért egyre nagyobb jövő lehet a médiumok, eszközök közötti szinergiában. Az internetképes okostévék kora már nincs is olyan messze. A közösségi aranyláz folytatódik.

Az infografikákban bővelkedő jelentés teljes terjedelmében akár itt is megtekinthető: