Gyűlöljük a videohirdetéseket

Készítettünk egy felmérést arról, hogy a magyar internetezők milyen online hirdetési formákat tartanak informatívnak, és melyek azok, amik bosszantják őket. Kiderült, hogy falra mászunk a videoreklámoktól, a PR cikkeket viszont szeretjük.

Ezer magyar internetezőt kérdeztünk meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak hasznosnak, és mik azok, amik bosszantják őket. Úgy tűnik, hogy leginkább a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések verik ki a biztosítékot, a PR cikkeket viszont alapvetően szívesen olvassuk: az e-mailben érkező ajánlatok és a Google Adwords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartjuk a leghasznosabbnak, amit mindössze 6% küldene melegebb éghajlatra.

Ezzel szemben minden harmadik internetezőt idegesítenek az online videók közben megjelenő hirdetések. Főleg a fiatalokat dühíti fel, ha egy Madonna szám előtt-alatt az arcukba nyomnak egy testápoló vagy üdítőreklámot: a 18-29 éves korosztálynál az elutasítási arány ugyanis eléri a 40%-ot. Ez korcsoportonként csökken – az 50 év felettieknek már csak 15%-a bosszankodik ilyen esetekben.

 
A Facebook jól csinálja

Érdekes eredmény viszont, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarnak minket, mint például a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései csak a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán 10 százalék fejezte ki nemtetszését. A Facebook hirdetései ráadásul hasznosság tekintetében is megelőzik a webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10% tartja hasznosnak. A szponzorált posztokat egyébként a nők kedvelik a leginkább – 11%-uk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány nagyjából feleannyi (6%).

 
Szeretjük, de utáljuk

A felmérésből az is kiderült, hogy fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18–29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30–39 éveseket a Facebook szponzorált posztjai hagynak hidegen, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják.

Jól látszik az is, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Az email marketinget például 40% tartotta hasznosnak, amivel első helyen végzett információátadás szempontjából, mégis gyűlöltségi rátája 27%-kal alig marad el a videohirdetésekétől. Fontos megjegyeznünk tehát, hogy az e-mail marketing esetében kiemelten fontos a megvalósítási módja. Hiába a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma, tudni kell jól alkalmazni – ellenkező esetben többet árt, mint használ.

Kutatásunk arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképeztük fel, és a végső rangsor felállításakor az adott forma elfogadottságának és („informatívnak érzem”) és elutasításának („bosszantónak érzem”) arányát vettük figyelembe.