Mit ne ronts el egy webáruházban?

Hogy egészen őszinte legyek, nem vagyok az a szerencsés típus (na de nem lehetünk mind azok, nem igaz?!). Legalábbis a sorsjegyek, tombolák, sorsolások, nagy akciók tekintetében soha nem nyertem.

Persze ha egészen erősen visszagondolok, még általános iskolában egyszer kihúzták a számom azon a bizonyos alsós farsangon, amikor nővérem és anyukám kiélte fantáziáját rajtam, és fehér póninak öltöztetett, egy hatalmas, felfújható unikornisfejjel a fejemen… gondolhatjátok… Bár még csak 8 éves lehettem, de akkor is rendelkeztem már akkora ízlésvilággal, hogy felmérjem, nem én vagyok a finoman fogalmazva „legszebb”.

Majd elsüllyedtem, hiszen cseppet sem sportos alakomat egy feszülős fehér cicagatyába bújtatták, a nadrágot fehér spárgákból álló farokkal és egy hatalmas lófejformájú lufival fűszerezve. (Ne is várd, nem csatolok képet!)

Az egyetlen meggyőző érv anyukám és nővérem büszke tekintete volt, ami véleményem szerint inkább a jelmeznek szólt… Na, ekkor nyertem, a tombolán. Pont akkor, amikor inkább hazamentem volna, mintsem hogy kivonuljak az egész alsó tagozat elé. Azóta viszont semmi, egészen a múlt hétig, amikor is csaknem negyed évszázados várakozás után engem is utolért a szerencse.

Ugyanolyan, inkább átlagosnak gondolt napnak indult, mint a többi, és a folytatás is hasonló volt. Este csoportos angol különórán a divatról beszéltünk. Így vetődött fel egyik csoporttársam aznapi története, miszerint az egyik középkategóriás ruházattal foglalkozó multinacionális vállalat honlapjáról 2 igazi nagy bőrtáskát, 2 nadrágot és egy bőrcipőt vett szállítással együtt 800 Ft-ért. Na persze – gondoltam.

Aztán mégis csak elkezdett foglalkoztatni a gondolat, és utánanéztem. Körülbelül 2 perc keresgélésbe telt, és rátaláltam a lehetetlennek tűnő „kincses barlangra”. Minőségi ruhák, kiegészítők, táskák, cipők sora 130 forint alatt. Naná, hogy felcsillant a szemem, és elöntött az a „minden kell, megéri” vásárlási izgalom, amit szerintem sokan átélnének ilyenkor. Amikor megláttam az egyik magas sarkú fekete bőrcipő alatt, hogy HUF69,95, kételkedtem és vesszőhibára kezdtem gyanakodni. Olyan 10 perces kábulat és vacillálást követően azonban egyértelmű lett, hogy itt nem helyesírásról, inkább matematikáról van szó.

A nemzetközileg nagy leárazásba bevezetett termékek valutáját megváltoztatták, a hozzá tartozó eurós érték „sajnos” viszont megmaradt. Végül 38 db terméket rendeltem szállítással együtt 3721,35 Ft értékben. Nem sokan hitték el, hogy ez lehetséges (még én sem), így az ezt követő egy hetem – amellett, hogy tisztába kerültem minden internetes vásárlással kapcsolatos buktatóval, garanciával, joggal stb. – teljes izgalommal és várakozással telt. 3700 forintért csaknem 40 terméket – cipőt, táskát, ruhát – rendeltem.

Ami meg is jött.

Úgyhogy felírtam magamnak: amikor többnyelvű webshopot tervezek, figyeljek oda a különböző valutákra.