Píár és tévé
Amikor benézzük a határidőt
2013-11-28
Hat LinkedIn-beállítás, amit meg kellene változtatnod még ma!
2014-02-07

Píár és tévé

Szeretném lerántani a leplet egy titokról, amiről eddig még nem esett szó: a píárosok évente több tucat új szóval gazdagítják a magyar nyelvet – kérve vagy kéretlenül, akarva vagy akaratlanul, de ez egy harc.

Harc az ügyfelekkel és harc az újságírókkal, középen lenni pedig jelen esetben legalább olyan vacak érzés, mint a testi szerelemben tömegkarambolban.

Előrebocsátom: mi, píárosok a legtöbb esetben derék magyar leányok és legények vagyunk, szeretjük őrizni a kultúrát, és mindent megteszünk azért, hogy a hetente érkező új angol szavak megdöccenjenek rajtunk, és már magyarul érkezzenek meg az újságírók e-mail fiókjaiba.

E-mail, írom. Néhány éve – akkor még újságíróként – azt írtam volna, hogy elektronikus levelesládájába. Az e-mail magyarítására tett harcunk elbukott, egy szerencsétlen és teljesen felesleges kötőjelet sikerült betuszkolni az „e” és a „mail” közé.

Ráadásul „ímél”-nek mondjuk. De nem mondjuk, hogy Livájsz (Levi’s).

Nájki, de 10 évvel ezelőtt még csak Nájk volt az, kedves olvasóm.

E szavak mögött persze márkák vannak, így írásuk adott, csak kiejtésük változhat idővel.

De vajon Full HD vagy full HD? És hogyan ragozzuk? Full HD-s tévé? Vagy esetleg full HD felbontású tévé, ami elég silány, mivel szó szerint visszafordítva „teljes magas felbontású felbontású” televíziót jelent.

Sok ilyen csatát vívtunk már. Mi például szerettük volna, ha a Charm szó úgy, ahogy van, elkerüli a magyar nyelvet. Különböző variációkat találtunk ki rá, az ékszerbájtól az ékszerdíszig. Nem sikerült. Nagymamám soha nem is fogja megérteni már, hogy a Charm az ékszer ékszere. Ez a szó ismeretlen marad a számára.

És vajon mit kell tennünk, ha már az eredeti megoldás is sántít?

Virus check – találkozom ezzel a kifejezéssel egy szoftverlokalizáció során. De nem a vírusokat szeretnénk ellenőrizni, hanem a vírusokat szeretnénk megkeresni a jó fájlok között. Persze nem is vírus az már, hanem kártevő, vagyis malware.

Aztán jön a következő sor: vírusszignatúra, adatbázis tükörszerver és társai. Teljes képkockás (full frame) fényképezőgép – mert a kamerát csak a mozgókép rögzítésére alkalmas szerkezetekre használjuk. Ja, hogy ez is tudja? Akkor úgy értjük, hogy az elsődlegesen mozgókép rögzítésére kitalált eszköz a kamera, az elsődlegesen állóképek rögzítésére való szerkezet pedig a fényképezőgép.

Ilyenekkel töltjük a mindennapjainkat. Ha ezt nem szereted, ne gyere píárosnak.

És mi a helyzet a saját szakkifejezéseinkkel?

Píáros, leírtam már háromszor, majdnem úgy, mint a tévét, de csak majdnem, mert az nem tíví. Azért írom így, mert a közéletben gyakrabban ejtik így az emberek, mint úgy, hogy péerres. Ami – valljuk meg – leírva is sokkal vacakabbul néz ki. Úgyhogy a magam részéről píáros vagyok.

Ezenkívül a magam részéről cséer kampányokat csinálok (igen, csinálok), nem pedig szíeszár vagy még kevésbé szíeszszár kampányokat.

Békében lettem volna a VTF kampányokkal (Corporate Social Responsibility, azaz magyarul Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása). Ha VTF-nek hívnánk, legalább lehet váttáfák-nak is kimondani, úgysem tudja a legtöbb cég, hogy a CSR az mi a váttáfák, azaz mi a VTF.

Szosöl média, na persze. Pont, mint az ájsz tea.

Klassz lenne, ha a Magyar Public Relations Szövetség és a mérvadó kommunikációs szaklapok (csak azért nem írom le, hogy médiák, mert még engem is megköveznek) elkezdenék őrizni a magyar nyelvet.

Hancunak respect, ez a blogposzt már egy hete bennem van, most kihozta. Nyelvtannáci, ízlelgetem.

Píár és tévé

11 Comments

  1. Peter J. Sos szerint:

    András, a legtöbbször az élet dönti el, nem a nyelvészek és a puristák. Régi vita ez, gondolj csak a kárókatona nevű madárra, a rúzsra, s a még régebbi elmagyarosodott jövevényszavakra. (SPJ, a píáros)

  2. Peter J. Sos – az a helyzet, hogy nekünk elég sok technológiai ügyfelünk van, és havonta biztos találkozunk 1-2 teljesen új szóval. Szóval számos esetben már “mi voltunk az élet”.

  3. Peter J. Sos szerint:

    Megbeszéljük majd egy mítingen, ahol a lányok twerkelnek.

  4. Na, ilyen meetingen rég nem voltam….

  5. Jenci szerint:

    “Klassz lenne, ha … elkezdenék őrizni a magyar nyelvet”. Nem kell azt őrizni, mert szélmalomharc lenne; hagyni kell, had alakuljon úgy ahogy jólesik neki!

    • Petrányi-Széll András szerint:

      Hát, nem tudom…
      Szerintem a lustaság, a törődés és kreativitás hiánya öli a nyelvet.
      És nem olyan kicsi a tét: érti-e egymást a magyar? Az angol szavak mechanikus átültetése jó lenne? A nyelv nem alakul, alakítják.

  6. Nyári Attila szerint:

    Igazi péntekre illő írás – mondtam volna, de rájöttem, hogy tegnapi, mert elolvastam a poszt tetején ezt: “szerző: Petrányi-Széll András ekkor: 2013-11-28 ezzel 7 hozzászólások” 🙂 Jó hétvégét!

    • Petrányi-Széll András szerint:

      Szia Attila,

      Köszönöm szépen, ki is javítottam a sablonbanezt a fordítást.
      Most már így szerepel: Szerző: Petrányi-Széll András Dátum: 2013-11-28 Hozzászólások száma: 8 darab 🙂

  7. Giczy Gergő szerint:

    András,

    bár tökéletesen egyetértek a szavaiddal, sőt a helytelenül használt idegen szófordulatokon kívül engem még egyéb kifejezések is irritálnak, mint a rendkívül választékos nyelv következetesség nélküli megkurtításai (például
    – kézilabdások helyett kézisek
    – gyilkossági csoport helyett gyilkosságiak (Akkor már miért nem gyilkosságisok?)
    – gyermekvédelmi felelősök helyett gyermekvédelmisek
    – mentők helyett mentősök (Milyen hülyén hangzik a tűzoltósok)
    ami hirtelen eszembe jut), de…

    El kell hogy keserítselek, hogy ez Rajtad, rajtam, valamint a megszámlálható mennyiségű írástudó emberen kívül senkit sem zavar és igazából nem is érdekel.
    Mert az ennél sokkal alapvetőbb nyelvtani szabályokkal sincsenek tisztában, és sokan nemhogy a felszólító dupla mássalhangzókat és a vesszők helyét nem tudják, de még a rövid-hosszú ékezeteket is összekeverik.
    Vagy említhetem a valami miatt helytelen jelentéssel elterjedt kifejezések hibás használatát – az UFO-ufó elcsépelt már, de itt van helyette az SOS néha sós-ként (!) leírva és a gyorsaság szinonimájaként használva.

    Ez alapján pedig nem csodálkozhatunk, hogy ez is, mint minden, a fűben kitaposott ösvényhez hasonlóan a legkisebb ellenállású és legegyszerűbb úton halad.
    Sajnos az átlagember nem gondolkozik, ahogy semmin, ezen sem. És ebből születnek a vadhajtások, úgy a nyelv, mint az élet bármely más területén, amit nem szankcionált szabályok írnak le.

    • Petrányi-Széll András szerint:

      Szia Gergő,

      Persze, tudom. Csak azt szerettem volna kiemelni, hogy a mi munkánknak tényleg része – és szerintem izgalmas és szép része – a szavak magyarítása.
      Hozzáteszem, hogy az újságírók esetében is igaz ez: gyakorlatilag sokszor a gyorsabb nyer. Néha egy ügyfél azért nem mer valamit magyarra fordítani, mert az újságírók (és rajtuk keresztül a közönség) már elkezdték használni angolul.

      A közembert ott érdekli a dolog, hogy nem ért valamit. Amikor anyukámnak magyarázza a boltos, hogy egy 4K az meg csak Full HD, akkor azért van egy szép párbeszéd. És, hogy még egy szempontot adjak: a cégek gazdasági érdeke, hogy közérthetőek legyenek. Az ember nem szívesen fizet olyan tulajdonságért, amit nem ért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük