Egy PR-gyakornok gondolatai a pályaválasztásról
123rf, JumpStory, Pexels – ingyenes és fizetős képadatbázisok összehasonlítása
2020-06-15
Fiaskóból díjnyertes kampány
2020-07-16

Egy PR-gyakornok gondolatai a pályaválasztásról

A középiskola nem készít fel a pályaválasztásra, az egyetem pedig nem készít fel a „nagybetűs életre” – ezek ellen azonban sokat tehet egy pályakezdő fiatal.

(Az alábbiakban utolsó éves egyetemista gyakornokunk nézőpontját olvashatjátok az útkeresésről és a gyakorlati tapasztalatok fontosságáról – a szerk.)

Alapvetően nagyon korainak tartom, hogy az embernek 18 éves korában kell eldöntenie, hogy mit szeretne kezdeni a hátralévő életével. Mindezt igen kevés rendelkezésre álló információval, hiszen a gimnáziumokban nem adnak átfogó képet a választható egyetemi szakokról és pályákról.

A középiskolások tucatnyi tantárgy követelményei között evickélnek levegőért kapkodva, emellett pedig életkorukból adódóan meghatározó jellemfejlődésen mennek keresztül. Ez a fajta elárasztottságérzés, az érettségi miatti stressz, valamint az iskolán kívüli aktivitások megszaporodása azt eredményezik, hogy egy középiskolásnak nincs ideje vagy kedve megállni, és alaposan végiggondolni a pályaválasztás szempontjait.

Sokan így az első ötletükhöz ragaszkodnak, amelyet a környezetük „ültetett” a fejükbe. Legyél mérnök, mert akkor mindig találsz munkát. Legyél programozó, mert azok a „mai világban” mindig kellenek. Csak bölcsész ne legyél, mert akkor találkozunk a McDonald’s kiadópultjának másik oldalán.

A gimnázium után

Én kihagytam egy évet az érettségi megszerzése és az alapképzés kezdete között. Ebben az időszakban elkezdtem olyan területeken dolgozni, amelyek érdekeltek. Továbbra is úgy érzem, hogy ez az egy év volt az, amely segített ténylegesen arra a pályára terelni, amelyen jelenleg is mozgok, és amelyen a jövőben szívesen is maradnék. Ehhez természetesen néhány más területet is fel kellett fedeznem annak érdekében, hogy konstatálni tudjam, azok nem lesznek számomra megfelelőek.

Ez az egyévnyi szárnypróbálgatási lehetőség sokaknak nem adatik meg, pedig hiszem, hogy néhány embernek ugyanúgy szüksége lehet erre, mint nekem volt.

Ezt az időt lehet munkára vagy gyakornokoskodásra fordítani olyan területen, amely az embert érdekli, vagy arra, hogy alaposabban utánaolvasson a szakoknak, amelyek felől nem volt elég ideje tájékozódni érettségi közben és előtt. Ha valaki külföldön szeretne új életet vagy egyetemet kezdeni, ez az év optimális lehet a költözés megtervezésére és a pénzgyűjtésre. Én mindenesetre nagyon hálás voltam magamnak ezért a szünetért.

A főiskolán és az egyetemen

Az egyetemi képzések zöme erősen elméletalapú, sokan pedig hiányolják a gyakorlati élményeket. Így hasznos lehet, ha egyetemistaként belép az ember különböző egyesületekbe, és részt vesz tanterven kívüli foglalkozásokon, esetleg nyári táborokban. Én például találtam egy PR- és egy marketing-diákegyesületet is a külföldi egyetememen. Az egyesületekben végzett csoportmunkák gyakorlatot biztosítottak, és én meg tudtam győződni arról, hogy élvezném az ezen a területeken történő munkát.

Azt is fontosnak tartom, hogy az ember ne gázoljon át minél gyorsabban az egyetemi tanulmányain, hanem szerezzen gyakorlati tapasztalatokat azok alatt is.

Egy pályakezdő nulla tapasztalattal és egy pályakezdő 1-2 év gyakornoki tapasztalattal nem ugyanaz. Nem szégyen egy fél évre leállni és útközben gyakornokoskodni (még ha nem is kötelező gyakornokságról van is szó), csereprogramra menni vagy akár utazni, főleg, ha valaki bizonytalan a választásában vagy elakad – ezek az élmények ugyanis talpraesettséget kívánnak és tapasztalattal gazdagítanak, így hosszú távon csak segíthetik a pályaválasztást.

18 évesen szinte lehetetlen eltalálni, hogy melyik az a szakma, amelyben 20 és 30 év múlva is élvezni fogod a mindennapokat. Dönts ehelyett a jelenlegi érdeklődési köreid szerint, szerezz minél több gyakorlati tapasztalatot és nézd meg, hogyan érzed magad – idővel látni fogod, neked való-e a választott terület.

Kiemelt kép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük