Employer branding vs. koronavírus – második menet

A koronavírus-járvány a vállalatokat is kihívások elé állítja, és ezek közül az egyik legnagyobb a munkavállalók bizalmának megőrzése. A második hullámra készülve bemutatjuk néhány amerikai nagyvállalat vitatott intézkedéseit.

Tavasszal több nagyvállalat dolgozói azt vallották, hogy munkaadóik nem tesznek eleget a rizikó minimalizálása érdekében – nem biztosítanak hatékony védőfelszerelést, nem tájékoztatják őket időben, ha egy munkatársuk tesztje pozitív lett, vagy megtagadják a táppénzt. Áprilisban ezért több amerikai nagyvállalat, köztük az Amazon, a Walmart, a FedEx, a Target, az Instacart és a Whole Foods dolgozói sztrájkoltak a járvány alatti munkakörülmények miatt.

Magyarországon a kijárási korlátozás szabályai hasonlóképpen nem vonatkoztak a „nélkülözhetetlen” dolgozókra, akik az ország létfontosságú infrastruktúráját hivatottak fenntartani. Itthon a nélkülözhetetlen munkaerők közé tartoztak többek között az egészségügyben dolgozók, a szociális gondozók, az élelmiszerboltokban munkát ellátók, a tömegközlekedési eszközök vezetői, a karbantartók, a szállítók, az építőiparban dolgozók és a takarítók. Nekik nincs lehetőségük otthonról végezni a munkájukat, így, feltéve, hogy nem veszítették el az állásukat, nap mint nap ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elkapják a vírust. 

Néhány cég proaktív intézkedéseket hozott dolgozói védelme érdekében. A Starbucks például kijelentette, hogy minden amerikai dolgozójának fizet 30 napnyi pénzt akkor is, ha úgy döntöttek, hogy nem mennek munkába. Más vállalatok szigorítottak a tisztítási eljárásaikon, védőfelszereléssel látták el a munkásokat vagy távolságtartási szabályokat léptettek életbe. Egyes cégek dolgozói azonban azt mondják, hogy munkaadóik nem tettek elég hatékony lépéseket a vírus terjedésének megakadályozása és egészségük megóvása érdekében.

Íme néhány vállalat, amelyek koronavírus-intézkedéseit dolgozóik kritizálták. 

Amazon

Az Amazon azon kevés vállalat egyike, amelynek eladásai megsokszorozódtak a koronavírus-időszak alatt. Azonban az online rendelési roham még inkább leterhelte a raktárak dolgozóit és a futárokat, akik azt nyilatkozták, hogy a cég nem biztosít számukra megfelelő védőfelszerelést, nem tesz lépéseket a távolságtartás megvalósíthatósága érdekében, és nem engedélyezi a fizetett betegszabadságot. 

A céget azóta az illetékes hatóságok is vizsgálják a munkakörülmények, az elbocsátások, a cég ellen felszólaló munkavállalók fegyelmezése, valamint a dolgozók fertőzöttségének átláthatatlansága miatt.

Az Amazon cáfolta a pletykákat, és kijelentette, hogy javít az egészségügyi biztonsági előírásokon, kötelezővé teszi a távolságtartást, ellátja a munkavállalókat védőfelszereléssel, valamint növeli az óradíjas alkalmazottak bérét is. További fontos intézkedésként a cég a koronavírus-fertőzött dolgozóknak biztosítja a betegszabadságot (bár a CNBC szerint nem mindenki kapta meg problémamentesen a táppénzt). 

McDonald’s

Április elején több mint 100 floridai McDonald’s-dolgozó sétált ki az ajtón munka közben és sztrájkolt a cég maszkellenes álláspontja miatt, illetve a betegszabadság biztosításáért. Néhányan azt is kifogásolták, hogy „nélkülözhetetlennek” lettek nyilvánítva, így nekik kötelező munkába járniuk a járvány ideje alatt. 

A Business Insider szerint a McDonald’s amerikai elnöke megkérte a franchise-tulajdonosait, hogy biztosítsanak fizetett szabadságot, hajtsanak végre 10%-os béremelést a járvány ideje alatt, és hozzanak létre egy munkavállalói sürgősségi segélyalapot. 

Tesla

A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk több ízben lekicsinyelte a koronavírus kockázatát, és pontatlan állításokat tett a Covid-19 elleni immunitással kapcsolatban. A Tesla még azután is lassan reagált, hogy kereskedelmüket negatívan befolyásolták a kínai gyárbezárások. 

A Business Insider 10 amerikai Tesla-alkalmazottal beszélt, akik mind azt mondták, hogy aggódnak az egészségükért és a megélhetésükért, néhányan ezenkívül úgy érezték, hogy a Teslánál hiányoznak a járvány kezeléséhez szükséges vezetői képességek. 

Csak március végén, a kaliforniai hatóságokkal folytatott megbeszélések után fogadta el a Tesla, hogy rájuk is vonatkozzanak a térség kijárási tilalmi szabályai, így ideiglenesen bezárta 10 ezer főt foglalkoztató fremonti gyárát.

A közelmúltban a vállalat visszavonta azon terveit, hogy több tucat munkavállalót visszaküldjön a fremonti gyárba, illetve a közegészségügyi rendet követve „minimális, alapvető működésre” korlátozta a céget – jelentette a CNBC.

Uber

Az Uber-sofőrök arról panaszkodtak a Business Insidernek, hogy a vállalat korlátozó és következetlen táppénzintézkedései arra kényszerítették őket, hogy az egészségük vagy a bankszámlájuk között válasszanak. Még azok is nehezen jutottak fizetéshez, akik erre jogosultak voltak. Mivel a járművezetők egyéni vállalkozók, nem pedig a cég közvetlen alkalmazottai, nem jár nekik automatikus, fizetett betegszabadság vagy egészségügyi ellátás, mint az Uber teljes munkaidős alkalmazottainak.

Azok a sofőrök, akik ennek ellenére is dolgoztak, azt mondták, hogy kevés pénzt keresnek, és nemigen kapnak segítséget a cégtől a biztonság megőrzéséhez: az Uber által ígért takarítószerek sehol sem voltak, még akkor sem, amikor a vállalat elkezdett gépjárművezetői szolgáltatásokat nyújtani egészségügyi dolgozók számára, ezzel növelve a vírusnak való kitettség kockázatát a sofőrök esetében.

Az Uber kijelentette, hogy betegszabadsági programja keretében összesen 3 millió dolláros összeget fizetett amerikai sofőrjeinek. 

Egy per keretében azonban, amely szerint az Uber a 2 millió amerikai sofőrje közül csupán 1400-nak fizetett, egy bíró kötelezte a céget, hogy könnyítse meg a betegszabadság kivételének feltételeit. Így a vállalat már akkor is fizet dolgozóinak 15 dollár/órányi táppénzt 24 órára, illetve három munkanapnyi pénzt, ha nincs orvosi igazolásuk arról, hogy betegek. 

Kiemelt kép: Norma Mortenson fotója a Pexels oldaláról